2010. június 4., péntek, 01:07
Csalódni csak boldog ember tud,
gyűlölni az,
ki megismerte a csalódást,
feledni csak azt lehet,
ki csalódásunk,
s nem érdemel mást,
nevetünk, sírunk,
ripacskodunk a színpadon,
s visszahívnánk
kit magunk dobtunk el unottan,
boldogok lehetünk,
talán az életben egyszer,
de ha vége,
s többé már nem álmodunk,
a lélekharangban szólalunk meg,
s gúnnyal intünk a világnak:
itt voltunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése